A remény hal meg közvetlen előttünk
A Szeretföld és a Magdolna függetlenfilmes író-rendezőjével új alkotása, A másik érintése kapcsán beszélgettünk.
Interjú Buvári Tamás filmkészítővel
Kezdjük a legfrissebb filmeddel. A másik érintését éppen nemrég mutatták be a Magyar Mozgókép Fesztiválon. Milyen volt a fogadtatása „hazatérőként” (hiszen számos balatoni helyszín felbukkan benne)?
Szerencsés helyzetben vagyunk, mivel a stúdiónk veszprémi, így ezen a fesztiválon mindig nagy az érdeklődés a filmjeink iránt. Most is teltház volt. A nézők nagyrésze az utolsó pillanatban érkezett, így tömegjelenet alakult ki, mintha mindenki be akart volna jutni, úgy tűnt, ami megalapozta a hangulatot. Ez az első vetítés volt nézők előtt, de még izgulni sem volt időm az előbbiek miatt. Már az elejétől kezdve, és végig a 90 percen keresztül feszült csend volt, figyelem, úgy éreztem, jó értelemben letaglózta az embereket. Többeknek okozott katarzist, mint mondták, és láttam is. A helyieken kívül sokan voltak a Pestről érkező nézők, szakmabeliek, kritikusok, és tőlük is jó visszajelzéseket kaptunk, úgyhogy egyelőre boldogok vagyunk, boldog volt az egész alkotói stáb. Komoly leveleket is kaptam, amiben azt írják, hogy megérintette őket ez a családi dráma, sokan találtak benne olyan részleteket, amelyek az ő életükre is vonatkoznak.
A teljes cikk itt olvasható:
filmtett.ro